Adrienn Pinter – Travelling Muse

Január 13-ától számítva egy hétre a gyönyörű Olaszországba megyünk síelni. A több mint 200 km-es pályát olyan precízen alakították ki, hogy szinte elenyésző a napközben kialakult hiba rajta. A Folgaridával szemben található hegycsúcs (Madonna di Campignolo) Michael Schumacher egyik kedvenc síhelye. 2 éve találkoztam vele és a Ferrari csapattal… Alig várjuk január második hetét, hogy végre elinduljunk.

Egy kedvenc idézetemmel búcsúzok:

A nyár egyik forró pénteki napján egy világbajnok pilóta előtt ültem.
Van olyan pillanat az életében amikor egy kicsit lazít, ez egy ilyen délelőtt volt.

A nagy nap előtt alaposan átböngésztem a szakszavakat, a trükköket, a kedvenc manővereket, és az extrém mutatványokat!
Itthon a számítógép előtt a google keresőjét bújva nehezen tudtam elképzelni milyen érzés ha az emberre 2-3-4 G erő nehezedik. Annyit biztosan tudtam, hogy mindent ki akarok próbálni!
30 percet voltunk a levegőben, leírhatatlan érzés volt. 90 fokos szögben felfelé repültünk és 800 méteren Péter hátraszólt, hogy most a repülő orra hirtelen a föld felé fordul és kikapcsolja a motort, és csak zuhanunk tehetetlenül, mintha a motor nem is létezne, csak egy doboz belsejében 150 km/h sebességgel zuhanunk és egyre közelebb a pálya…
Annyit kért tőlem, hogy a mikrofonomba mindig adjak visszajelzést, így tudni fogja meddig mehet.
Úgy emlékszem ezeket a visszajelzéseket adtam: Vuhuuu, még, ez nagyon jó, ezt mégegyszer, gyorsabban, még, ez a kedvencem…
Gyorsan elszállt az a fél óra, de magamban bármikor fel tudom idézni, ajánlom mindenkinek akinek strapabíró gyomra és idegrendszere van.
Péter méltón viseli a többszörös világbajnoki címet, és mindig hálás leszek neki ezért a csodás élményért.

Január közepén újra Olaszországban leszünk! 2 éve ilyenkor már a pályán siklottunk, és a 7 napból 2-szer éjszakai síelésen is voltunk.

Reggel fél nyolc előtt kicsivel -beöltözve- reggeliztünk, aztán indulás. A szálloda oldalától 3 méterre kisétáltunk és felcsatoltuk a léceket. Az egész napos síelés után már csak arra az érzésre várok, amikor végre kibújok a bakancsból. Délután 5-kor minden felvonó leáll, ezért még 16:45-kor felmegyünk és lecsúszunk egy utolsót a leghosszabb pályán, aminek a csúcsa 2170 méteren fekszik. Olyan a kilátás fentről, hogy akár napokig üldögélnék, hogy azon a friss levegőn legyek, közben süsse az arcomat a nap, és nézzem a mosolygós arcokat, ahogy bámészkodnak a gyönyörű hegyoldalakban. Madonna Di Campignolo és Folgarida két szomszédos hegyoldal, amit a táj adottságai miatt a “Nap völgyeként” emlegetnek!

A napokban történt még egy emlékezetes dolog velem! Összeírtam mi az a hét pont ami jelentősen befolyásolta az eseményeket körülöttem. Minden pozitív irányt vett, és ma már tudatosan irányítom és formálom a sorsomat. Nagy szavak, nagy célok, és végre elmondhatom, hogy tényleg így van, és jó érzés leírni. Jó érzés valami olyat írni, ami szívből jön, és ami megtörtént velem, és örülök ha ezeket mással is megoszthatom.

Minden kedves olvasómnak hasonló szépeket kívánok.